A világ nem sok olyan belső árulást látott, mint ami Magyarországon zajlott 1918-ban

„A világ nem sok olyan belső árulást látott, mint ami Magyarországon zajlott 1918-ban. Korábban az oroszok és a románok pár hónapra képesek voltak betörni az ország területére, de rövid úton mindkét haderőt kiűztük. A katonai patthelyzetben, miközben az ellenséges had messze volt az ország határaitól, sikerült úgy összeomlani, ami komoly szerepet játszott abban, hogy a békeszerződés végül olyan lett, amilyen. Ez pont nem a kommün hibája, amely születésekor is tudni lehetett, hogy a kísérlet rendkívül fájdalmas és pusztító lesz, de prognosztizálhatóan csupán rövid ideig tartható. Horribile dictu, ugyan más okokból, de fegyvert is fogtak a kisantant ellen és sikereket értek el.

Ámde Károlyiék és az a förtelmes, lázító közeg gyilkolta meg végérvényesen a tisztességesebb békeszerződés lehetőségét, Kun Béláékra csak  a hullarablás maradt. Az, hogy ennek a vörös grófnak vagy egyáltalán hogy kéne nevezni, még bárhol is szobra állhat, felháborítóbb Thököly Hősök terei jelenléténél is. És persze tény, hogy a Tanácsköztársaság vállalhatatlansága tovább lökött minket a mélybe, de Károlyi nélkül nincs Tanácsköztársaság.

Nagyobb igényességgel kéne múltunk és elvi megfontolásaink felé fordulni. Az nem működik, hogy szavakban siratjuk hazánk szétszabdalását, ugyanakkor az eszünkkel képtelenek vagyunk másként gondolkozni, csak plebejus és vulgárnacionalista módon. Pontosan ez a plebejus és vulgárnacionalista gondolkozásmód vezetett el odáig, hogy Közép-Európa nem a kontinens egyik, ha nem a legerősebb egysége, hanem szétaprózott, egymással gyakran halálos ellenségeskedésben álló népek lőporos hordója.

Ez az igazi tragédiája Trianonnak. Egy olyan birodalom elveszejtése, rendkívül sikeres belső árulással, velejéig ártalmas történelmi előképekre hivatkozva, amely – ha csak minimálisan is– megtestesített még valamit a tradicionális Európából. A platóni idea árnyékképénél is haloványabb, de éppen felfedezhető módon.”

Nyitókép:Teleki Pál híres „vörös térképe” (Forrás: Wikipedia)

***